John Snow koleratérképe
A térbeli gondolkodás kezdete
A térképek nemcsak helyeket ábrázolnak. Néha történeteket mesélnek el – olyan összefüggéseket, amik szavakban nehezen kifejezhetők. John Snow londoni koleratérképe pontosan ilyen volt: nem orvosi áttörés, hanem a térbeli gondolkodás diadala, jóval a GIS és a modern adatvizualizáció előtt.
Egy város, amely nem értette a saját problémáját
A 19. század közepén London gyorsan növekedett: zsúfolt bérházak, rossz szennyvízkezelés, forgalmas utcák és keskeny sikátorok jellemezték. Amikor 1854-ben a Soho negyedben kolerajárvány tört ki, az emberek nem tudták, mi okozza. Az uralkodó nézet az volt, hogy a betegségek „rossz levegőből” terjednek.
John Snow, az orvos és megfigyelő, másképp gondolkodott. Nem a levegőt figyelte, hanem a helyszíneket.
Térben gondolkodni – papíron és ceruzával
Snow fogott egy térképet a környékről, és bejelölte rajta az összes házat, ahol kolerás haláleset történt. Egyesével, kézzel – mintha csak egy ponttérképet készítene.
Ahogy a jelölések gyűltek, egy mintázat kezdett kibontakozni: a legtöbb haláleset a Broad Street-i vízpumpa körül csoportosult.
Snow ezzel nemcsak az egyik járvány forrását találta meg, hanem a térbeli elemzés egyik legkorábbi tudatos alkalmazását is létrehozta. Ami ma egy GIS-rendszerben néhány kattintás – pontadatok, sűrűségvizsgálat, hotspot-analízis – az akkor papíron, józan logikával és türelemmel készült.
GIS szemmel nézve – amit Snow már akkor tudott
Ha ma megnézzük John Snow koleratérképét, az alapelvei ismerősek:
- Térbeli vizualizáció: az adatok térképre vitele új értelmet ad az információnak.
- Sűrűség és közelség: a halálesetek a vízpumpa köré sűrűsödtek, ami egyfajta korai „hotspot”.
- Következtetés a térből: nem az adat önmagában, hanem annak térbeli elrendezése mutatott összefüggést.
Ezek azok az alapelvek, amelyekre ma is épül minden modern GIS-rendszer, akár egy várostervezési modellben, akár mezőgazdasági távérzékelésben.
Snow munkája azt is megmutatta, hogy egy jól elkészített térkép segítheti a döntéshozatalt – még akkor is, ha az eszközei egyszerűek.
Egy gondolat, ami velünk maradt
A járvány végül lecsillapodott, a híres vízpumpát leszerelték, de Snow maga is megjegyezte: lehet, hogy ez már csak a járvány természetes lefolyása miatt történt.
Ezzel azt ismerte el, amit ma minden elemző tud: a térkép segít megérteni a világot, de nem helyettesíti a gondolkodást.
Egy kis utóélet
A Broad Street ma Broadwick Street, és a helyszínen álló John Snow pub előtt ma is ott a pumpa emlékmásolata.
Sok GIS-szakember szerint ez a térkép nemcsak a járványtörténet része, hanem a téradat-alapú gondolkodás szimbolikus születése is.
John Snow története emlékeztet arra, hogy a térkép nemcsak illusztrál, hanem kérdez, elgondolkodtat és segít összefüggéseket látni.
Pontosan ezt tesszük mi is, amikor ma térinformatikai eszközökkel dolgozunk – csak épp már nem ceruzával, hanem koordinátákkal.