John Snow koleratérképe
A térbeli gondolkodás kezdete
A térképek nem csupán helyeket mutatnak, olykor történeteket mesélnek el, és olyan összefüggéseket tárnak fel, amelyeket szavakkal nehéz megfogalmazni. John Snow orvos és tudós londoni koleratérképe pontosan ilyen volt, nem csupán orvosi áttörés, hanem a térbeli gondolkodás diadala is, jóval a GIS és a modern adatvizualizáció előtt.
Egy város, amely nem értette a saját problémáját
A 19. század közepén London gyorsan növekvő, zsúfolt város volt. A csatornázás hiányos, a vízellátás rendezetlen, a higiénia pedig sok helyen siralmas állapotban volt. Nem csoda, hogy a kolerajárványok rendszeresen pusztítottak. Abban az időben úgy vélték a tudósok, hogy a betegségek a levegőben lévő mérgező gázokból erednek és így terjednek.
1854 nyarán London Soho negyedében újabb súlyos kolerakitörés tört ki. Néhány nap alatt több száz ember betegedett meg, sokan meghaltak.
Térben gondolkodni – papíron és ceruzával
Snow, aki a környéken élt és dolgozott, elhatározta, hogy adatokat gyűjt. Minden egyes haláleset helyét pontosan feljegyezte egy térképre. Egyesével, kézzel – mintha csak egy ponttérképet készítene.
Ahogy a pontok szaporodtak, kirajzolódott egy minta. A legtöbb haláleset a Broad Street-i vízpumpa körül történt. Ez volt az a pillanat, amikor Snow először bizonyította, amit addig senki sem bizonyított ilyen világosan: a járvány egy konkrét vízforrásból indult.
Snow eredményeit bemutatta a helyi hatóságoknak, és kérte, hogy zárják el a fertőzött pumpát. Rövidesen eltávolították a pumpa karját, így az emberek többé nem tudtak onnan vizet húzni. Bár valószínű, hogy a járvány ekkor már lecsengőben volt, a döntés szimbolikus lett, ez volt az első alkalom, amikor térképezett adatok alapján hoztak közegészségügyi döntést.
Később feltárták, hogy a pumpa melletti háznál egy szennyvíztartály szivárgott, amely valószínűleg közvetlenül a kút vizét szennyezte.
John Snow ezzel nemcsak az egyik járvány forrását találta meg, hanem a térbeli elemzés egyik legkorábbi tudatos alkalmazását is létrehozta. Ami ma egy GIS-rendszerben néhány kattintás – pontadatok, sűrűségvizsgálat, hotspot-analízis – az akkor papíron, józan logikával és türelemmel készült.
GIS szemmel nézve – amit Snow már akkor tudott
Ha ma megnézzük John Snow koleratérképét, az alapelvei ismerősek:
- Térbeli vizualizáció: az adatok térképre vitele új értelmet ad az információnak.
- Sűrűség és közelség: a halálesetek a vízpumpa köré sűrűsödtek, ami egyfajta korai „hotspot”.
- Következtetés a térből: nem az adat önmagában, hanem annak térbeli elrendezése mutatott összefüggést.
Ezek azok az alapelvek, amelyekre ma is épül minden modern GIS-rendszer, akár egy várostervezési modellben, akár mezőgazdasági távérzékelésben.
Snow munkája azt is megmutatta, hogy egy jól elkészített térkép segítheti a döntéshozatalt – még akkor is, ha az eszközei egyszerűek.
A térképtől a térinformatikáig
John Snow munkája ma már klasszikus példaként szerepel az adat-alapú döntéshozatal történetében. A kolerajárvány térképe nemcsak egy járványügyi áttörés volt, hanem a modern térinformatika előfutára is. Snow módszere – a földrajzi adatok gyűjtése, térképi megjelenítése és elemzése – pontosan azt az elvet képviselte, amire ma is építünk, amikor városi fejlesztéseket, környezetvédelmi intézkedéseket vagy éppen egészségügyi beavatkozásokat tervezünk.
A Broad Street-i kút karjának eltávolítása így nemcsak egy praktikus intézkedés volt, hanem egy új korszak nyitánya: annak bizonyítéka, hogy a gondosan gyűjtött és térben ábrázolt adatok képesek megváltoztatni a világot.
Egy kis utóélet
A Broad Street ma Broadwick Street, és a helyszínen álló John Snow pub előtt ma is ott a pumpa emlékmásolata.
Sok GIS-szakember szerint ez a térkép nemcsak a járványtörténet része, hanem a téradat-alapú gondolkodás szimbolikus születése is.
John Snow története emlékeztet arra, hogy a térkép nemcsak illusztrál, hanem kérdez, elgondolkodtat és segít összefüggéseket látni.
Ahogy John Snow a saját korában a térképet használta eszközként, úgy ma mi digitális téradatokkal tesszük ugyanezt – pontosabban, gyorsabban, de ugyanazzal a céllal.